1927. május 9-én a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kari Tanácsa három debreceni professzor – Hankiss János, Milleker Rezső és Tankó Béla – javaslatára megalapította a Debreceni Nyári Egyetemet. Az intézmény célja a magyar mint egy „kis” nemzet nyelvének népszerűsítése volt egy olyan világban, amelyben – Hankiss szavai szerint – „a nemzetek annyira össze vannak szövődve, hogy reménytelen és helytelen dolog volna egyes vastagabb fonalakat, önálló nemzeti szálakat kiemelni a teljes szövet rovására”. Ő fogalmazta meg azt is, hogy az évszázadok során oly sokat szenvedett Közép-Európa széles körű megismertetése „Magyarország megismerésével kezdődhetik… Hiszen Magyarország története és kulturális élete a Dunai Európa nemzeteinek és értékeinek igen nagy hányadát magába foglalja”.
Nyolcvan évvel később, 2007. június 23-án a Magyar Örökség és Európa Egyesület a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kinyilvánította, hogy „a Debreceni Nyári Egyetem magyar nyelv őrzésében vállalt szolgálata” méltó a Magyar Örökség cím adományozására. Ugyanezen évben a nyolcvan éve működő intézmény Pro Urbe díjat kapott Debrecen városától. Magyar sikertörténet? Vagy talán debreceni? Valószínűleg mindkettőnél több. Debreceni kezdeményezés az universitas és a nemzetköziség jegyében, amely az eltelt csaknem kilenc évtized alatt világméretűvé nőtte ki magát, példát szolgáltatott több hasonló kezdeményezésnek és mindvégig arra törekedett, hogy őrizze a magyar nyelv és kultúra lángját határon innen és határon túl.
A magyart mint idegen nyelvet oktató hazai intézmények közül ez az iskola tekint vissza a legnagyobb hagyományokra: 1927 óta működik, és ma is a legnagyobb ilyen profilú magyarországi iskolának számít. Az 1989-es rendszerváltást követően évente 30-40 ország több mint 1000 diákja ismerkedhetett meg a magyar nyelv és kultúra szépségeivel és kihívásaival közel 50 elismert nyelvtanár közreműködésével, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek a külföldiek magyar nyelvoktatása terén. 2000-ben felnőttoktatási intézménnyé alakult a Debreceni Nyári Egyetem, amely ma közhasznú, nonprofit kft-ként folytatja korábbi tevékenységét. Az új piaci viszonyok új helyzetet teremtettek, amelyek megkövetelik, hogy az intézmény vezetői folyamatosan alkalmazkodjanak a mindenkori elvárásokhoz és igényekhez. Ennek szellemében alakult meg 2002-ben a budapesti nyelviskola, amely csaknem két évtizeden át a fővárosban adott lehetőséget az ott élő és dolgozó külföldieknek a magyar nyelv tanulására.
A 2019-ben kialakult vírusjárvány azonban számos változást hozott az intézmény életében: 2020 tavaszától át kellett térni az online oktatásra, majd ősszel a budapesti iskola működését meg kellett szüntetni. A világméretű pandémia okozta válság ugyanakkor arra késztette az intézmény vezetőit és tanárait, hogy bővítsék a magyar mint idegen nyelv tanításának a lehetőségeit. A digitális térben zajló nyelvoktatás újabb és újabb kreatív ötleteket és módszertani megoldásokat hívott életre, és olyan új szempontokkal gazdagította addigi tapasztalatainkat, amelyeket a pandémia elmúlása után is célszerű figyelembe venni. Így lett a megtorpanásból megújulás.
A Debreceni Nyári Egyetem a magyar mint idegen nyelv oktatásával és a magyar kultúra terjesztésével foglalkozik. Célja, hogy elősegítse az érdeklődők mélyebb ismeretszerzését a magyar nyelvről és kultúráról. Egy nyelv tanítása elválaszthatatlan az adott nemzet kulturális értékeinek közvetítésétől. A Debreceni Nyári Egyetem kurzusain ajánlott kulturális programok ezért jelentős mértékben hozzájárulnak az elsődleges feladat, a magyar nyelv tanításának minél magasabb szinten való teljesítéséhez. Ennek megfelelően a kurzusok többségén olyan programokra is sor kerül, amelyek a szabadidő aktív eltöltése mellett a magyar kultúra megismertetését, továbbá a nyelvtanulás kötetlen formáját is szolgálják. Ezt a feladatot a pandémia okozta elszigeteltség idején sem adtuk fel: megtaláltuk annak a módját, hogy a magyar kultúra érdekes és izgalmas részleteit digitális eszközök segítségével juttassuk el a kurzusokon résztvevőknek.
A Debreceni Nyári Egyetem különleges helyzetét kihasználva szeretne minél nagyobb szerepet vállalni azoknak az egyetemi hallgatóknak a gyakorlati képzésében, akik a magyar mint idegen nyelv tanítását szeretnék hivatásuknak választani. A Károli Gáspár Református Egyetemmel kötött megállapodás értelmében 2011-től kezdve az egyetem tanárjelöltjei a DNYE kurzusain is teljesíthetik szakmai gyakorlatukat.
A szakmai gyakorlat célja a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában. Ehhez arra is szükségünk van, hogy rendszeresen szervezzünk módszertani továbbképzéseket, szakmai konferenciákat, és hogy részt vegyünk olyan nemzetközi projektekben, amelyek új ismeretekkel, tapasztalatokkal és kihívásokkal gazdagítják egyre szerteágazóbb oktatói tevékenységünket.
Idegen Nyelvi Tagozatunk létrehozásával az volt a szándékunk, hogy valamelyest visszanyúljunk intézményünk gyökereihez, és olyan képzési formák lehetőségét ajánljuk fel az ez iránt érdeklődő magyar vagy akár külföldi diákok számára, melynek segítségével hasznosítható tudásra tesznek szert viszonylag könnyed és önkéntes keretek között, de nem csupán a nyári időszakban.
Elképzelésünk lényegét az, a kölcsönösség elvén alapuló gondolat szolgáltatja, mely szerint akkor várhatjuk el mások érdeklődését a magyar nyelv iránt, ha mi is megfelelően nyitottak vagyunk más, hasonló helyzetben levő nyelvek felé. Ezért választottunk olyan idegen nyelveket (cseh, görög, ivrit, norvég, portugál, román, svéd, török, koreai stb.) a képzeletbeli palettánkra, amelyeket nem, vagy csak nagyon ritkán fedezhetünk fel a magyar közoktatási intézmények átlagos ajánlataiban, és szándékosan nem a népszerűbb európai, esetleg világnyelvek oktatásának irányába indultunk el. Ezek az úgynevezett „hiány- és ritka nyelvek” nem csak egyes (középiskolás, illetve felsőoktatásban tanuló) diákok egyedi ízlésének felelhetnek meg esetenként, hanem reményeink szerint hídként is szolgálhatnak a magyart mint idegen nyelvet fő profilként oktató intézményünk és a hozzá hasonló „cipőben járó” külföldi nyelviskolák között kapcsolatépítés és tapasztalatcsere céljából. Hisszük, hogy a multikulturalizmus alapelvét valló Európai Unióban akkor lehetünk teljes értékű tagok, ha azt a tiszteletet, amelyet másoktól elvárunk, mi is biztosítjuk számukra.
A fentieknek és a DNyE eddigi gyakorlatának megfelelően az idegen nyelveket is kis létszámú (4-12 fős) csoportokban, gyakorlatiasság- és országismeret-központú kurzustartalom segítségével próbáljuk népszerűsíteni, amit a lehetőségekhez mérten az un. tandem-beszélgetések rendszerének egész éves kialakításával szándékozunk kiegészíteni.
Némedi Lajos (1912–2006)
Lieli Pál (1947–2021)
2024 © nyariegyetem.hu | Minden jog fenntartva!
